2022 szeptemberében az országban egyedülálló módon Pécsett megalakult a Pécsi Ágazati Képzőközpont (PÁK), egy olyan modern építőipari szakképző bázis, ahol a diákok a korábbiaktól merőben eltérő módszerekkel tudják az építőipari szakmákat elsajátítani.
A Pécsi Ágazati Képzőközpont működtetésére egy nonprofit kft.-t hozott létre a Baranya Megyei Szakképzési Centrum, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és az építőipari szakképzésben aktív szerepet vállaló Építőipari Technológiai Klaszter (ÉTK) 7 tagja – BGW Kft., IMG Építő Kft., Kőház Zrt., MB-BAU Kft., Nork Kft., Nyáry-Terv Kft., Vörös Bau Kft.
A PBKIK által menedzselt Építőipari Technológia Klaszter 2018 márciusában jött létre. Megalakulásának célja, hogy a térségben aktívan résztvevő építőipari cégek megmutassák versenyképes, a változó piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, magas színvonalú szolgáltatásaikat. A klaszterben résztvevő cégek kiváló minősítése, a szakmai utánpótlásban és szakmai innovációban vállalt aktív szerepe példamutató. Az ÉTK további célja, hogy a beruházni szándékozóknak teljeskörű szolgáltatást kínáljon, így a megrendelő nagy biztonsággal választhatja ki a számára megfelelő méretű, előminősített építőipari céget. A klaszter tagsága az elmúlt 5 évben elérte a 21 főt, a tagok összes árbevétele meghaladta a 26,5 Mrd Ft-ot, az összes dolgozói létszám pedig több, mint 850 fő.
Az ÉTK, és annak tagjai a megalakulás óta kiemelt fontosságúnak tartják a szakképzést. Több tag évek óta foglalkoztat tanuló, nem titkoltan azért, hogy magas színvonalú képzést kapjanak a diákok, illetve azért, hogy az építőipari szakmákban hosszú idő óta fennálló szakemberhiányt a jól képzett tanulókkal pótolni tudják. A szakképzésben elért sikereket mutatja, hogy Baranyai Szakképzési Díjat kapott a klaszter és az egyik alapító, a Vörös Bau Kft. is.
A Pécsi Ágazati Képzőközpont létrehozásának célja az Ipar 4.0 koncepció alapján készített Szakképzés 4.0 stratégia elvárásainak való megfelelés.
A PÁK-ban jelenleg tanulható szakmák:
- Ács
- Burkoló
- Festő, mázoló, tapétázó
- Kőműves
- Magasépítő technikus
- Mélyépítő technikus
- Szárazépítő
- Tetőfedő
- Útépítő, vasútépítő és -fenntartó technikus
A szeptemberi indulás óta eltelt fél év, ennek apropóján megkérdeztük Dallmann Krisztinát – a PÁK ügyvezető igazgatóját-, Rabb Szabolcsot – a PBKIK főtitkárát -, valamint Molnár Gábort -az ÉTK elnökét.
Dallmann Krisztina:
- Milyen alapon döntött úgy a Baranya Megyei Szakképzési Centrum vezetése, hogy az építőipar ágazatban pályázik ágazati képzőközpont alapítására?
A centrum és a megyei építőipari szakképzésben szinte kizárólagos szerepet játszó szakképző intézménye, a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az építőipari szakképzés meghatározó helyi duális partnereit tömörítő Építőipari Technológiai Klaszter felismerték, hogy egy építőipari ágazati képzőközpont létesítése biztosíthatja azokat az új lehetőségeket és szinergiákat, amelyektől a későbbiekben joggal várhatják a szakképzés minőségi és mennyiségi javulását. Előbbi szereplők tartós és szoros együttműködése alapján készült el az ÁKK létrehozására vonatkozó pályázati anyag, ami az iskola infrastrukturális és humán erőforrás bázisára építve alakította ki az ágazati képzőközpontot.
Az építőipar Baranya megyében is munkaerő-problémákkal küzd, nehezen tudja betölteni az üres álláshelyeket, sok esetben pedig az új munkaerőnél komoly szakmai, gyakorlati és/vagy kompetenciahiányokat tapasztalnak. A duális képzésben részt vevő vállalkozások nem mindig rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával, hosszú távon nem tudják a profitorientált tevékenységből nélkülözni a szakképzett munkaerőt, akik oktatóként segítik a diákok felkészítését, valamint túl sok terhet jelent számukra a képzéssel kapcsolatos adminisztráció. Az ÁKK létrehozása lehetőséget ad ezeknek az akadályoknak a felszámolására, egyúttal egy modern, XXI. századi építőipari képző bázis került kialakításra, ahol a szakmai oktatás és képzés teljeskörűen megvalósulhat.
- Mik voltak a legfontosabb fejlesztések, melyekre a Szakképzési Centrum az alapító vállalkozások javaslata alapján pályázott?
Az Iskola építőipari műhelyeinek összterülete 1120 m2. A meglévő műhelyek átalakításával és korszerűsítésével lehetővé vált, hogy az ágazati alapoktatás és a vizsgáztatási tevékenység mellett a szakirányú szakmai oktatás is helyet kapjon.
A meglévő eszközállomány bővítésre, kiegészítésre került a mai kor követelményeinek megfelelő építőipari gépekkel, eszközökkel, szerszámokkal.
Az infrastrukturális fejlesztésnél is fontosabb volt az ÁKK működési koncepciójának kialakítása, ami jelenleg egyedülálló az országban.
Molnár Gábor:
- A klaszter vezetése, hogy választotta ki tagjai közül, hogy ki lesz az ágazati képzőközpont alapító tagja?
A klasztertagok, már több éve részt vettek a duális képzésben. Amikor a PÁK megalakulásának lehetősége körvonalazódott, azok a tagokat kerestük meg, akiknek megvolt a megfelelő gyakorlata és jogosultsága. Végül egy olyan szűrőn mentek keresztül a cégek, ahol a legaktívabb tagok kerültek kiválasztásra. Végül minderről egy taggyűlési határozat született.
- Milyen célokat tűztek ki az ágazati képzőközpont megalapításával és milyen további lehetőségeket látnak az ágazati képzőközpont működtetésében?
A legfontosabb az volt, hogy megalakuljon a képzőközpont. Miután megalakult, igyekeztünk a működési paramétereket javítani. Igyekeznek szerteágazó tevékenységet folytatni. Egyik kiemelt feladatunk a helyi Önkormányzattal történő együttműködés, pl. önkormányzati óvoda felújítások.
Rabb Szabolcs:
- A kamara miért döntött úgy, hogy alapító tagja lesz a Pécsi Ágazati Képzőközpontnak?
A középfokú szakképzés minőségének záloga a gyakorlati képzés. Mikor a szakképzés fejlesztése során lehetőség nyílt az ágazati képzőközpontok létrehozására akkor a már 3 éve működő építőipari klaszterünkkel együtt bevonva a Szakképzési centrumot kezdtünk el közösen gondolkozni egy az építőipari cégekre épített, a cégek valódi szakmai szerepvállalására alapuló képzőközpont létrehozásán. Partnereink a kompetenciáikra fókuszáló kölcsönös előnyöket gyorsan azonosították. Nem volt kérdés, hogy közösen elindítjuk és működtetjük az országban is egyedülálló képzőközpontot. A fél éves működés tapasztalatai alapján elmondható, hogy nem hibáztunk. Alapító tagként felelősséggel, szakmai tanácsokkal és persze forrásokkal is segítjük a központ eredményes működését.
- A kamara milyen előnyöket lát az ágazati képzőközpont működtetésében melyek hatással lehetnek a helyi gazdaság fejlesztésére?
A célrendszer komplex. A fiatalok minőségi gyakorlati képzése segíti a térség építőipari cégeinek munkaerő problémáinak gyors megoldását. Az ágazati képzőközpontban tanulók azonnal hasznosítható kész tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra. Ma már más ágazatok számára is példaként szolgál az építőipari képzőközpont, így elindult a fejlesztés az IT szektorban hasonlóképp a cégek bevonásával, és a könnyűiparban is formálódik egy szakképzési centrum – vállalkozások és kamara közötti közös szakképzésfejlesztési munka.
A gazdálkodó szervezetek duális képzőhelyként a szakirányú oktatás keretében vesznek részt a szakképzésben. Azok a vállalkozások, amelyek egy ágazaton vagy szakmán belül specializálódtak egy adott területre, illetve azok a cégek, melyek működésében a szezonalitás is jelentőséggel bír, önállóan nem tudják megszervezni a tanulók számára a teljes szakirányú oktatást. Ezek a vállalkozások vagy nem is vállalják a duális képzést, vagy szakképző intézményekkel, illetve egyéb közreműködő vállalkozások bevonásával tudnak csak tanulókat képezni. A 2020 szeptember elsején bevezetett új szakképzési rendszer, melynek alapja a 2019-es szakképzési törvény, lehetőséget teremtett arra, hogy gazdálkodó szervezetek önállóan, vagy szakképzési centrumok bevonásával ágazati képzőközpontot (ÁKK) hozzanak létre és működtessenek nonprofit gazdasági társaságként. Az ágazati képzőközpontok megalakításának célja, a duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés megteremtése, azaz, hogy a szakirányú oktatás megszervezéséhez és lebonyolításához minden szükséges személyi, tárgyi, technológiai feltétel adott legyen egy szervezeten belül. Ágazati képzőközpontot a vonatkozó törvény alapján négy mikro-, vagy kisvállalkozás vagy két közép, és vagy nagyvállalat hozhat létre. Szakképzési centrum legfeljebb 60%-os, szakmai szervezet legfeljebb 10%-os tulajdonrészt szerezhet ágazati képzőközpontban. Az ÁKK-k több különböző működési modellt is kialakíthatnak. Lehetnek szervező és vagy oktató szervezetek is, kialakíthatnak egy központi tanműhelyt, és vagy a tanulókat „forgathatják” tananyag egységenként, vagy témakörönként az alapító tagok képzőhelyein.
Bővebb információk a PÁK-ról:
Forrás: DDG