29,6 százalékkal nagyobb teljesítmény nyújtott az építőipari termelés 2017-ben a korábbi évhez képest. A KSH adatai alapján az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal nőtt tavaly. A számok ugyan biztatóan alakulnak – továbbra is folytatódnak az uniós forrásokon alapuló fejlesztések, illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és a kedvezményes lakásáfának köszönhetően lendületet kapott újlakás-építések is –, ám az ágazatban kialakult munkaerőhiány súlyos gondot okoz a vállalkozások számára, hiszen alig akad szakképzett munkaerő. Többek között ez utóbbi probléma megoldására is alakult meg a kamara menedzselésével 15 taggal 2018 márciusában a Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter.
Az alakuló ülést követően máris megkezdték a munkát, második találkozójukon a klaszter tagjai elkötelezték magukat a pályaválasztás elősegítése mellett: céljuk az építőipari szakmák vonzóvá tétele a diákok számára. Építőipari rendezvényekkel, modern, látványos eszközök, gépek bemutatásával, ösztöndíjrendszer kialakításával, életpályamodell kidolgozásával tervezik motiválni a gyerekeket az építőipari szakmák tanulására.
Hogy milyen célkitűzéssel alakult meg a klaszter és miért éppen mostanra valósult meg az együttműködés, erről kérdeztük Molnár Gábort, az IMG Építő Kft. ügyvezetőjét, a Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter megválasztott elnökét.
– Mostanra értek be azok a korábbi tárgyalások a cégek és a kamara között, amelyek 2017 októberében kezdődtek az utánpótlással, a foglalkoztatással kapcsolatban folytatott megbeszélések és a közös gondolkodás nyomán. A klaszter megalakulásának főbb céljai, hogy a tagok megmutathassák versenyképes, a változó piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó, magas színvonalú szolgáltatásaikat, egymással társulva költségeket tudjanak csökkenteni az anyag-, energia-, és szolgáltatás-beszerzésben, emellett hatékonyabban tudják kihasználni az erőforrásokat, pályázati forrásokat lehívni. Nem utolsósorban pedig egy professzionálisan kialakított közös marketingarculat segítségével közösen jelenhessenek meg hazai és nemzetközi színtereken egyaránt. Nagyon fontos funkciója az is, hogy a tagok egymással együttműködve, az erőforrásaikat összegezve és közösen kihasználva igazán nagy méretű projekteket is el tudjanak vállalni. A tervek szerint a klaszter segíti majd a tagokat a partnerkeresésben, a szakmai innováció, a tapasztalatcsere és a tudásmegosztás területén is.
– Melyek a legfőbb kihívások ma az építőiparban dolgozó vállalkozások előtt a Dél- Dunántúlon? Van- e olyan probléma, feladat, amely speciálisan a baranyai, dél-dunántúli építőipari vállalkozásokat érinti?
– A legfőbb kihívások jelenleg nem csak a mi térségünkben, hanem országosan is, hogy egyrészt gyorsan kell reagálni a beruházások hirtelen megnövekedő száma miatt, rövid idő alatt elvégezni a műszaki előkészítési munkálatokat és korrekt árajánlatokat készíteni. Másrészt az építőiparban korábban tapasztalható stagnálás után keletkező hirtelen megnövekedő megrendelői igényeket nehéz kielégíteni a jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal. Szükség lenne technológiai fejlesztésre, az ehhez létfontosságú tőke előteremtésére. Fontos kihívás az építőiparban működő vállalkozások számára, hogy a megrendelők egyre rövidebb idő alatt szeretnének magas minőségű kivitelezést. Mindenki által ismert, hogy munkaerőhiánnyal küzd az ágazat – a szakképzett munkaerő nagy része kivándorolt külföldre, a rendelkezésre álló dolgozóknak pedig szükségük lenne rendszeres önképzésre, továbbképzésre az ágazatban történt technológiai fejlődés, az új eszközök, új eljárások és új anyagok megismerése kapcsán, hogy a jövőben is tudjuk biztosítani a magas színvonalat. És ugyanilyen kihívást jelent számunkra a munkaerő-utánpótlás problémája: kevesen választják szakmai képzésük során az építőipari szakmákat, szükség lenne a pályaorientáció során élő kapcsolatba kerülni az oktatási intézményekkel és a tanulni vágyó fiatalokkal.
– Miért a klaszter formát találták célszerűnek a kihívásokra való válasz megfogalmazásakor? Milyen előnyei vannak a klaszteres együttműködésnek?
– Példaként vannak előttünk az országban már évek óta nagyon jól működő klaszterek, amelyeknek a sikerei okán jó választásnak tartottuk a klaszter formát. A klaszter könnyen működtethető keretszerződés formájában jön létre, nincs túlszabályozva, rugalmasan tud reagálni az igényekre.
– Milyen szervezetekkel terveznek együttműködéseket, milyen támogatásra van szükségük a kamara részéről?
– A kamarán kívül elsősorban más klaszterekkel, oktatási intézményekkel, pályaorientációval foglalkozó szervezetekkel tervezzük az együttműködést a jövőben, de nyitottak vagyunk más kapcsolatok kialakítására is.
– Elnökként mi lesz az ön feladata?
– Elnökként az elsődleges feladatom a tagok összetartása, az együttműködés szakmai iránymutatása, a marketingfeladatok ellátása, a vezetőségi tagok munkájának koordinálása lesz.
Magyari Csaba, az MB Bau Kft. ügyvezetője alelnökként segíti a klaszter munkáját. Arra a kérdésre, hogy saját vállalkozásával miért csatlakozott a klaszterhez, milyen előnyöket, támogatást remél a klaszteres együttműködéstől, a következőt válaszolta:
– Látva országosan az építőipar jelenlegi helyzetét, azt gondolom, hogy együtt, összefogva jobban ki tudjuk elégíteni a folyamatosan növekvő piaci igényeket. Az esetleges akadályok megoldása is sokkal könnyebb, ha egy erős közösségbe tömörülve segítjük egymást, legyen szó akár munkaerő-kapacitásról, szakmai tapasztalatról, piaci információról. Reményeink szerint az ország déli régiójában induló építőipari nagyberuházásoknál klaszterként több esélyünk lesz nyerő helyzetbe kerülni.
– A klaszter tagjai miként tudják egymást támogatni, és ezt önök alelnökként hogyan segítik?
– Az elnökségi megbízásunk egy évre szól, erre az időre rengeteg feladatunk van. Elsőként felállítottuk a céljainkat és megfogalmaztuk jövőbeni terveinket, ezeket természetesen a teljes klaszterközösséggel egyeztettük és közösen fogadtuk el. A feladatokat az elnökségi tagok úgy osztották el, hogy ki-ki a maga számára legjobban megfelelőt vállalhatta úgy, hogy a klaszter célkitűzéseit kell megvalósítanunk.
– Alelnökként milyen céljai vannak?
– A feladatom az elnökségben Schrempf István kollégámmal együtt egy építőipari roadshow szervezése Pécsett, amelyen az életpályát kívánjuk bemutatni a pályaválasztó fiataloknak. Szeretnénk szakmai irányt mutatni, milyen dolog maradandót alkotni, mekkora elismerést kap egy jó szakember, egy jó cég, hogy kitartással, korrektséggel honnan hová lehet eljutni. Egyszóval, hogy milyen jövőkép van az építőipari munkákban, teljesen mindegy, hogy kertész, kőműves, asztalos vagy munkagép-kezelő valaki.
Nemes Csaba, a Kőház Zrt. vezérigazgatója szintén alelnöki megbízatást vállalt a Dél-Dunántúli Építőipari Klaszterben.
– Több pécsi és környékbeli építési vállalkozás vezetőjével jó kapcsolatban vagyok. Gyakran megbeszéljük az építőipar aktuális gondjait és segítünk egymásnak, ha erre valakinek szüksége van. Többször beszéltünk róla, hogy milyen módozatai lennének a kapcsolatok erősebbre fűzésének, a komolyabb együttműködésnek. Megköszönve a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködését, a klaszter megalakulásával egy tervezhető, átlátható, prosperálható együttműködés bontakozhat ki a pécsi építőipari vállalkozások egy része között – válaszolja arra a kérdésre, hogy milyen előnyei lehetnek a klaszteres együttműködésnek.
– Az elkövetkezendő időszakban a klasztertagok bevonásával ki fog alakulni az a stratégia, hogy mely módon tudják a klasztertagok egymást segíteni, az együttműködéssel a jelenleg is fennálló nehézségeket áthidalni. Pl. a szakmunkásképzés, a beszerzések, a kapacitásoptimalizálások, szakmai kompetenciák összehangolása, esetleges nagyobb munkák konzorciumban történő megvalósítása.
– Alelnökként milyen feladatai lesznek?
– Az eddigi megbeszéléseinken gyakran hangoztattam, hogy az építőipar jelenlegi legnagyobb problémája a munkaerőhiány, illetve az építőipari szakmunkások képzése. Hozzászólásaimnak az lett az eredménye, hogy elnökségi tagtársaim kérésére ezzel a témával kezdtem el foglalkozni.
Schrempf István, HVS-BAU Kft. ügyvezetőjét szintén alelnöknek választották a klaszter vezetőségébe. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozásával miért csatlakoztak a klaszterhez, milyen előnyöket, támogatást remélnek a klaszteres együttműködéstől, a következőket fogalmazta meg:
– Ez egy olyan szerveződés, amelyben hasonló érdeklődésű és érdekeltségű tagok vesznek részt. A közös célok elérése, az érdekérvényesítés könnyebbé és hatékonyabbá válik a klasztertagok együttműködésével és a klaszter segítségével.
– A klaszter tagjai miként tudják egymást támogatni, és ezt önök alelnökként hogyan segítik?
– A rendszeres találkozókon folytatott eszmecsere és a tapasztalatok megosztása minden tagnak érdeke, mindegyikünk profitál belőle. Alelnöki felkérésünk határozott időre szól. Feladatunk az összejöveteleken elhangzott konkrét célkitűzések kidolgozása és annak prezentálása a klasztertagok felé.
– Hogyan osztják fel egymás között a munkát az alelnökök, önnek mi lesz a területe?
– Az elnökségi tagok külön találkozókon osztják fel egymás között a feladatokat, mindenki egy magához közelebb álló területet választ, amelyet kidolgoz a következő alkalomra. Alelnökként célunk a klasztertagok érdekeit képviselni, az építőipart érintő aktuális feladatokat megoldani, továbbá egy jól működő közös együttműködést létrehozni.
Arról, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara milyen szerepet vállal a klaszter működtetésében, miben támogatja a klasztert, Biró Sarolta projektmenedzsert kérdeztük.
– A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a klaszter mögött álló jogi szervezet, a klaszter operatív menedzsment szerve. Vállalta, hogy ellátja az induló klaszter menedzsmentfeladatait, amely a gyakorlatban az elnökség munkájának segítését, az ülések megszervezését és lebonyolítását, a meghozott döntések utánkövetését jelenti, de ide kell sorolni az összes adminisztratív feladatot is.
– A korábban alakult, ma már sikeresen működő klaszterek működésének tapasztalatai alapján milyen előnyei vannak a klaszteres működésnek? Ezekből hogyan meríthet jó példát a klaszter?
– A kamara szervezésében több klaszter is megalakult már az elmúlt évek során, az egyik legjobb példa a 2011 óta működő Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK), 29 taggal, 90 Mrd Ft nettó árbevétellel és 4000 fő alkalmazotti létszámmal. A klasztert alkotó tagok együttműködésükkel nem csak egy bizalmi kapcsolatot alakítanak ki egymás között, de a tapasztalatcserék által szaktudásukat is bővíteni tudják. Együttes érdekérvényesítésük hatékonyabb, nagyobb erővel tudnak megjelenni a piacon mint munkát elvállaló partner és mint beszerző is, továbbá a közös piaci megjelenésük is költséghatékonyabb lehet. A klaszter által meghatározott közös célok együttes elérésén dolgoznak például szakképzés-fejlesztés vagy üzletfejlesztés terén. A DDGK-nál az elmúlt 7 év során ez már mind kialakult és sikeresen működik, ezekből meríthet jó példát a Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter is.
Forrás: Dél-Dunántúli Gazdaság