Menü Bezárás

Építőiparral kapcsolatos kormányrendelet változások

Frissítésre kerültek a 2020. január 1-től hatályos, építőiparral kapcsolatos kormányrendelet változások az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról, és az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének – ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól.

  1. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

Az építésügyi hatóság – 1. § (1) bekezdés 5. pont: az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek kivételével az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. 86/2019. (III.(IV. 30.23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.

 

Az építésügyi hatóság – 1. § (9) bekezdés:

  • Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el,
  • információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük és az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építésének elősegítése érdekében,
  • az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR),
  • kérelmek elektronikus adathordozón való fogadása és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,
  • az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá
  • települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok.

 

A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése – 3/B. § (1a) bekezdés: a nemzetbiztonsági szolgálatok által Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített – különösen a titkosszolgálati tevékenység, valamint a titkos információgyűjtés végzésével, illetve támogatásával közvetlenül kapcsolatba hozható – építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval, illetve vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják, valamint

az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló építmények, valamint

a terrorizmust elhárító szerv által a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval vagy vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a terrorizmust elhárító szerv gyakorolja.

 

Foglalkoztatási feltételek – 4. § (7) bekezdés: Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el.

 

Szakmai gyakorlat – 5. § (5) bekezdés: Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie.

 

1.számú melléklet III. rész: Az Építésügyi Szolgáltatási Pont 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok: Tiszaalpár Bács-Kiskun, Mélykút Bács-Kiskun, Izsák Bács-Kiskun, Kerekegyháza Bács-Kiskun, Szabadszállás Bács-Kiskun, Solt Bács-Kiskun, Soltvadkert Bács-Kiskun, Kecel Bács-Kiskun, Lajosmizse Bács-Kiskun, Kozármisleny Baranya, Csorvás Békés, Nagyszénás Békés, Kondoros Békés, Újkígyós Békés, Mezőhegyes Békés, Füzesgyarmat Békés, Battonya Békés, Tótkomlós Békés, Vésztő Békés, Dévaványa Békés, Mezőberény Békés, Nyékládháza Borsod-Abaúj-Zemplén, Emőd Borsod-Abaúj-Zemplén, Tiszalúc Borsod-Abaúj-Zemplén, Alsózsolca Borsod-Abaúj-Zemplén, Felsőzsolca Borsod-Abaúj-Zemplén, Sajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén, Algyő Csongrád, Mindszent Csongrád, Sándorfalva Csongrád, Csákvár Fejér, Velence Fejér, Pusztaszabolcs Fejér, Ercsi Fejér, Győrújbarát Győr-Moson-Sopron, Jánossomorja Győr-Moson-Sopron, Vámospércs Hajdú-Bihar, Egyek Hajdú-Bihar, Komádi Hajdú-Bihar, Hosszúpályi Hajdú-Bihar, Kaba Hajdú-Bihar, Téglás Hajdú-Bihar, Létavértes Hajdú-Bihar, Polgár Hajdú-Bihar, Hajdúdorog Hajdú-Bihar, Nádudvar Hajdú-Bihar, Hajdúsámson Hajdú-Bihar, Lőrinci Heves, Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok, Jászkisér Jász-Nagykun-Szolnok, Jászfényszaru Jász-Nagykun-Szolnok, Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok, Jászladány Jász-Nagykun-Szolnok, Újszász Jász-Nagykun-Szolnok, Martfű Jász-Nagykun-Szolnok, Fegyvernek Jász-Nagykun-Szolnok, Jászárokszállás Jász-Nagykun-Szolnok, Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok, Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok, Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok, Lábatlan Komárom-Esztergom, Tát Komárom-Esztergom, Ács Komárom-Esztergom, Nyergesújfalu Komárom-Esztergom, Dorog Komárom-Esztergom, Szentmártonkáta Pest, Alsónémedi Pest, Bugyi Pest, Zsámbék Pest, Tápiószentmárton Pest, Tahitótfalu Pest, Kartal Pest, Dömsöd Pest, Tápiószele Pest, Taksony Pest, Tápiószecső Pest, Mogyoród Pest, Páty Pest, Nagykovácsi Pest, Őrbottyán Pest, Üröm Pest, Dunavarsány Pest, Piliscsaba Pest, Erdőkertes Pest, Tura Pest, Sülysáp Pest, Csömör Pest, Kiskunlacháza Pest, Diósd Pest, Tárnok Pest, Ócsa Pest, Halásztelek Pest, Tököl Pest, Kerepes Pest, Solymár Pest, Budakalász Pest, Isaszeg Pest, Üllő Pest, Pilis Pest, Maglód Pest, Kistarcsa Pest, Biatorbágy Pest, Albertirsa Pest, Törökbálint Pest, Abony Pest, Pécel Pest, Gyömrő Pest, Veresegyház Pest, Pomáz Pest, Szigethalom Pest, Göd Pest, Százhalombatta Pest, Fót Pest, Dunaharaszti Pest, Budaörs Pest, Balatonlelle Somogy, Balatonboglár Somogy, Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg, Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyírtelek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bátaszék Tolna, Dunaföldvár Tolna, Berhida Veszprém.

 

  1. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Értelmező rendelkezések (2. § e) pont) – többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, évi V., amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:244. § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka.

 

Építőipari kivitelezési tevékenység – 3. § (2) bekezdés p) pont): az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka díjának elszámolható ellenértékének elszámolási módját.

 

Építőipari kivitelezési tevékenység – 3. § (2) bekezdés p) pont: a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki.

 

Építőipari kivitelezési tevékenység – 3. § (4) bekezdés: A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) -nak a kivitelezési szerződésre

vonatkozó rendelkezései irányadók.

 

Építőipari kivitelezési tevékenység – 3. § (8) bekezdés:

A többletmunka utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott.

A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni.

 

Építőipari kivitelezési tevékenység – 45. §:

E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) módosított 2. § e) és f) pontját a Módr2.

hatálybalépését követően megkötött szerződések és kiírt közbeszerzési pályázatok esetében kell alkalmazni.

 

  1. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

Az eljárás megindítása – 8. § (3) bekezdés: Ha az építtető vagy meghatalmazottja az elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, vagy a kormányablaknál vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot

készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.

 

Jogorvoslati eljárás – 70. § (2) bekezdés:

Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az elsőfokú hatóságnál vagy a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.

 

Záró rendelkezések – “Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek” alcím alatt

Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

 

  1. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás működtetése, fenntartása és fejlesztése – 3. § (3) bekezdés f) pont: A Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatának tartalmaznia kell a nemzeti tervvagyon kezelésével kapcsolatos szabályokat.

 

A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás működtetése, fenntartása és fejlesztése – 3/A. § (1) bekezdés: (1) Az Üzemeltető, mint tulajdonosi joggyakorló a nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti-műszaki dokumentációk felhasználására vonatkozó megkeresés esetén – az Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – felhasználási engedélyt ad.

(2) A felhasználási engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a felhasználásra adott engedély fejében fizetendő díjat az Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzat tartalmazza.

(3) A felhasználási engedélyben kell megjelölni a fizetendő díjat és megfizetésének módját. Az Üzemeltető, mint tulajdonosi joggyakorló a felhasználásért fizetett díjat az állam tulajdonosi bevételeként számolja el.

 

A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás működtetése, fenntartása és fejlesztése – 3. § (1) bekezdés ac) pont: ac) rendelkezésre bocsátja az Állami Mintaterv Katalógus

dokumentációit,

  1. ad) vezeti az 1. § szerinti dokumentumok nyilvántartásait,
  2. ae) létrehozza és működteti a Tervtárak Országos Adatbázisát

 

Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk kezelése – 4. § (1a) bekezdés:

Az építészeti tervpályázatot kiíró köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni vagy megküldeni az 1. § (1b) bekezdése szerinti dokumentumok közül azokat, melyekre a pályázó tervező nem tart igényt.

A tervezési szerződés szerzői vagyoni jogokról rendelkező tartalmát az építész tervező vagy a megbízásából eljáró személy a szerzői vagyoni jogosultság nyilvántartása érdekében feltölti az

építészeti alkotások szerzői jogi nyilvántartásába.

 

Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk kezelése – 4. § (3) bekezdés:

Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás adatállományából – igény szerinti adatátadást követően – törölni kell az utólagos rendeltetésváltozás miatt e rendelet hatálya alól kikerült, az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti építményre vonatkozó adatokat és dokumentációkat. A változást és az adatátadási igényt az építmény új rendeltetése tekintetében feladatkörrel

rendelkező miniszter köteles jelezni Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését az Üzemeltető felé ellenőrzi, és a kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén azt szükség szerint jelzi az érintett felügyeletét ellátó illetékes hatóságnak vagy más közfeladatot ellátó szervnek. Amennyiben a nemzeti tervvagyon körébe tartozó dokumentum birtokosa kötelezettségeit elmulasztja, úgy az Üzemeltető az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló rendelet szabályai szerint jár el.

 

A Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatai – 5. § (4) bekezdés: Kérelemre az Üzemeltető az 1. § (1) bekezdése szerinti dokumentumállomány archivált és a külön jogszabály szerinti újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közérdekű adataiba betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, az adatokról másolatot ad a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény valamint az Étv. 58-59. §-ának a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései szerint.

 

A Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatai – 5. § (5) bekezdés:

Az Üzemeltető szolgáltatásai körében a kérelmező megbízása alapján az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó más dokumentációs és adattárakból dokumentációkat, közérdekű adatokat szerezhet be költségére

  1. az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó más dokumentációs és adattárakból dokumentációkat, közérdekű adatokat,
  2. b) építészeti-műszaki tervdokumentációk szerzőire, ennek hiányában árva műre vonatkozó adatokat, hozzájárulásokat szerezhet be.

 

  1. 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

A teljesítmény igazolása – 7. § (5) bekezdés: Tűzvédelmi célú építési termék teljesítménynyilatkozat hiányában a BM OKF vizsgálati eredményeken alapuló engedélyével is beépíthető. A BM OKF engedélye legfeljebb 2018. december 31-ig érvényes. Amennyiben az engedélyben megadott termékre vonatkozóan harmonizált európai szabvány kerül kiadásra a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikk (5) bekezdése szerint, a párhuzamos hatályosság időszakának leteltével az engedély hatályát veszti.

Záró rendelkezések – 13. § (1) bekezdés: E rendelet 7. §-a az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkével összeegyeztethető cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

A fenti kivonat a Wolters Kluwer Kft. által megjelentetett MK hírlevél alapján készült. A Wolters Kluwer Kft. Magyar Közlöny és egyéb hírleveleire a https://shop.wolterskluwer.hu/ oldalon iratkozhat fel.

A Magyar Közlöny a www.magyarkozlony.hu oldalról letölthető.

A hivatkozott jogszabályok egységes szerkezetű szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (http://njt.hu/) érhetők el.